1. Én vagyok a Nap, te csak egy bolygó.
Az univerzum közepe én vagyok. Minden és mindenki azért létezik, hogy az én igényeimet kielégítse, az én fényemet tükrözze, és az én pályámon keringjen. A te életed, céljaid és vágyaid csak annyiban érdekesek, amennyiben engem szolgálnak.
2. Az én imázsom szent és sérthetetlen.
A legfőbb feladatod, hogy fenntartsd a rólam alkotott tökéletes képet. A külvilág szemében én vagyok a hős, a megmentő, a zseni vagy a mártír. Ha valami rosszul sül el, a te feladatod eljátszani az instabil, hálátlan vagy hozzá nem értő szerepét, hogy az én tükörsimára polírozott imázsom ne karcolódjon.
3. A te érzéseid csak akkor számítanak, ha az enyémeket szolgálják.
Az empátia egy felesleges bonyodalom. A te szomorúságod, örömöd vagy haragod csak annyiban releváns, amennyiben az rám hat. Te egy érzelmi töltőállomás vagy: ha feltöltésre van szükségem, megcsapollak; ha lemerültél, félrelöklek.
4. Dicsérj, csodálj és rajongj értem szüntelenül!
A dicséret a lételemem, az éltető levegőm. A te legfőbb kötelességed, hogy folyamatosan emlékeztess a nagyszerűségemre. Ne fukarkodj a bókokkal, mert a hallgatásod a legmélyebb sértés.
5. A múltat bármikor átírom.
A te emlékezeted megbízhatatlan, az enyém pedig rugalmas. Ami tegnap történt, az ma már nem úgy van, ha nekem úgy kényelmesebb. Ha letagadok valamit, amit mondtam vagy tettem, az nem hazugság, hanem a valóság korrekciója. Te csak rosszul emlékszel.
6. Én soha nem hibázom.
A tévedés és a felelősségvállalás a gyengék sportja. Ha valami mégis rosszul sül el, az a te hibád. Vagy a körülményeké. Vagy a szomszéd kutyájáé. A lényeg, hogy a felelősség egy mozgó célpont, ami mindig elkerül engem, és megtalál téged.
7. Minden, ami a tiéd, az engem illet. Minden, ami az enyém, ahhoz semmi közöd.
Az erőforrásaid, az időd, az energiád és a sikereid természetes módon engem illetnek meg. Az én dolgaim azonban az én szent magánterületem. Ne merj kérni, ne merj elvárni, mert az pimasz és érdemtelen követelőzés.
8. A szabályok rád vonatkoznak, énrám nem.
A társadalmi normák, a törvények és az illemszabályok útmutatók a hétközi emberek számára. Én felettük állok. Amit neked tilos, azt nekem szabad, mert én különleges vagyok. A kettős mérce nem hiba, hanem a kiváltságom.
9. Ne kritizálj, és ne kérdőjelezz meg!
Minden kritika – legyen bármilyen jó szándékú – egy személyes támadás a tökéletességem ellen. Ha megkérdőjelezed a döntéseimet vagy a véleményemet, azzal a lényemet támadod, ami megbocsáthatatlan bűn.
10. Addig létezel, amíg hasznomra vagy.
A kapcsolataink nem érzelmi kötelékek, hanem tranzakciók. Te egy eszköz vagy a céljaim eléréséhez. Amikor ez az eszköz elhasználódik, eltörik, vagy találok egy jobbat, habozás nélkül félredoblak. A te sorsod ezután már nem az én problémám.